energetikai felülvizsgálat

Energetikai felülvizsgálat. A 70 kW-nál nagyobb teljesítményű fűtési és légkondícionáló berendezések energetikai felülvizsgálatát – a társasházaknál is rendszeresen el kell végeztetni. A felülvizsgálatok anyagai egy központi nyilvántartásba kerülnek feltöltésre.Így a Klímavédelmi Hatóságnak pár év alatt átfogó képe lesz a hazai fűtési és hűtési rendszerekről. A munkát energetikai felülvizsgálók végezhetik, természetesen a megfelelő Mérnöki Kamarai jogosultsággal.

Ki lehet energetikai felülvizsgáló?

Az energetikai felülvizsgálatot nem szabad összetéveszteni az energetikai tanúsítvánnyal. Az energetikai tanúsítvány általában adás-vétel esetén kötelező, valamint bérbeadáskor. Azt mutatja meg, hogy másik ingatlanhoz képest hol áll a taanúsított ingatlan, ahhoz képest milyen besorolású. Magyarországon az FF az átlagos kategória, ha ennél jobb besorolású akkor az átal feletti az ingatlanunk, ha ennél rosszabb besorolású akkor sajnos átlag alatti ingatlanunk van.

De az energetikai felülvizsgálat teljesen más, az a hőtermelő berendezésre és a légkondícionáló rendszerre vonatkozik. Így egy energetikai tanúsító nem jogosult azt tanúsítani, van saját jogosultsági fokozata:

FH – Hőtermelő berendezések energetikai felülvizsgálata
FL – Légkondícionáló rendszerek energetikai felülvizsgálata

ezeket a jogosultságokat a Mérnöki Kamara a megfelelő végzettséggel és megfelelő gyakorlattal rendelkező mérnököknek adja meg. Az energetikai felülvizsgálóknak a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által üzemeltetett nyilvántartássba kell regisztrálniuk, mely nyilvántartást a Kamara vezeti. A Kamara szervezi a felülvizsgálók továbbképzéseit, valamint a vizsgáztatásokat is. Éves felügyeleti díjat kötelesek fizetni a felülvizsgálók, melnyek összege jelenleg 50.000,- Ft.

Mi az az energetikai felülvizsgálat?

A vonatkozó törvény a 70 kW névleges teljesítménynél nagyobb fűtési rendszer, légkondícionáló rendszer vagy valamilyen kombinált rendszer használata esetén 8 évente írja elő a kötelező, rendszeres energetikai vizsgálatot. Két kivétel van:

  • nem kell felülvizsgálat a lakóépületek esetén, ha azok olyan felügyeleti funkcióval vanna ellátva, melyek folyamatosan mérik a rendszer hatékonyságát és a problémákról tájékoztatják a rendszer kezelőjét.
  • Szintén nem kell felülvizsgálat a nem lakóépületben működő, 290 kW-nál nagyobb teljesítményű rendszereknél, ha azok olyan épület automatizálási rendszerrel vannak ellátva, ami folyamatosan ellenőrzi, naplózza az energia felhasználást.

Mit tartalmaz a felülvizsgálat (kicsit hosszabban)?

1. Felülvizsgálat előkészítése
A megfelelő dokumentációk és szükséges információk összegyűjtése.
Például: alaprajzok, fűtött térfogat mérete, épület jelenlegi rendeltetése, rendszer tervei, kapcsolási rajzok, rendszerre vagy rendszerelemekre vonatkozó előírások, üzemeltetési illetve karbantartási naplók, korábbi vizsgálati jelentések, tüzelőanyag számlák, beüzemelési adatok, energetikai számítások, energetikai tanúsítvány.

2. Fűtési rendszer azonosítása
Az adatoknak és dokumentációknak lehetővé kell tenni legalább az alábbiak azonosítását:
– a fűtési rendszer menetrendje
– a fő rendszerelemek helye
– az épület tervezett és jelenlegi rendeltetése
– a fűtési rendszer tervezett és jelenlegi működése
– a szabályozási alrendszerek típusa és beállításai
– bármely kapcsolódó rendszer és vonatkozó követelmények
Amennyiben megfelelő dokumentáció nem áll rendelkezésre, a fűtési rendszerekre vonatkozó adatokat helyszíni vizsgálattal kell összegyűjteni. Ellenőrizni kell, hogy ténylegesen a betervezett elemek kerületek-e beépítésre. Bármely eltérést a jelentésben rögzíteni kell.

3. A fűtési rendszer működésének ellenőrzése
Annak ellenőrzése, hogy a fűtési rendszer alkalmas-e a megkövetelt és tervezett szolgáltatások biztosítására (pl. helyiség fűtés, HMV termelés és kapcsolódó rendszerek igényei).

4. Karbantartási állapot
Meg kell határozni, hogy a fűtési rendszer arra jogosult, szakképzett személy által rendszeresen és előírásszerűen karban van-e tartva.
Viszonyítási alapok:
– rendszer tervezőjének rendelkezései
– kazán gyártó utasításai
– jogszabályban meghatározott előírások

5. Fűtési rendszer szabályozása, érzékelők
A fűtési rendszerhez tartózó szabályozó, érzékelő és jelzőberendezések azonosítása és – indokolt esetben – javaslat készítése az alábbiak vonatkozásában:
– elhelyezés (külső, belső vagy más)
– működés
– beállítások

6. Energiafelhasználás

a) Mérés
Az energiahordózó igényt egy világosan meghatározott referencia periódusra vonatkoztatva kell meghatározni. Ez lehet egy teljes év vagy a fűtési szezon. A tényleges mérési vagy megfigyelési periódus ettől eltérhet.

b) Referencia értékek
Az energiafelhasználást össze kell hasonlítani az alábbi referencia (vonatkoztatási) értékekkel:
– az energetikai tanúsításban szereplő érték, ha rendelkezésre áll
– a tervezési érték, ha rendelkezésre áll
– a számított fogyasztás

c) Energiafogyasztással kapcsolatos javaslatok
A javaslatnak tartalmaznia kell a tényleges energiafogyasztás és a referencia érték összehasonlítását. Amennyiben a tényleges fogyasztás értéke jelentősen eltér a referencia értéktől, meg kell határozni a lehetséges okokat.

7. Helyiségfűtés
Az azonosítás elvégzése és – indokolt esetben – javaslat készítése az alábbiak vonatkozásában:
– hőleadók típusa és alkalmassága a helyiség típusa szerint, valamint tervezett felhasználásuk
– hőleadók méretezése
– hőleadók elhelyezése
– segédenergia igény
– karbantartási követelmények

8. Helyiségfűtés hőleadóinak a szabályozása

Az azonosítás elvégzése és – indokolt esetben – javaslat készítése az alábbiak vonatkozásában:
– szabályozó rendszer típusa; képes-e a belső hőmérséklet jelzésére illetve a fűtési rendszer szabályozására a hőterhelések/nyereségek függvényében
– az egyes zónák hőmérsékletének beállítása, a bent tartózkodók számától függő szabályozási mód
– típus, elhelyezés (külső, belső vagy más) pontosság és karbantartási igény (szabályozók, érzékelők és mintavevők)
– szabályozási beállítások

a) A hőmérséklet eloszlás vizsgálata nagy belmagasságú helyiségeknél
Hőmérséklet eloszlás vizsgálata nagy (>5m) belmagasságú helyiségekben meghatározható hőmérséklet mérés alapján, az alábbi pontokban:
– padlószinten (<0.1 m) θfloor (helyiség közepén)
– 1.5 m magasságban θmid (helyiség közepén)
– mennyezet alatt 0.1 m -rel θceil (helyiség közepén)
– külső hőmérséklet θout.
A hőmérséklet relatív szórása: ks = (θceil – θfloor) / (θmid – θout)
Ha ks értéke nagyobb mint 0.2, javasolni kell a hőleadók típusának és/vagy elhelyezésének cseréjét. Ez az ellenőrzés csak a fűtési szezonban végezhető el és lehetőleg a leghidegebb hónapban történjen.

b) Belső hőmérséklet ellenőrzése
A nem megfelelő belső hőmérséklet az elégtelen szabályozási hatékonyságra utalhat. A belső hőmérsékletet megfelelő számú minta helyiségekben kell mérni (pl. sarokhelyiség, legalsó és legfelső emeleten és homlokzat közepénél elhelyezkedő helyiség).
A hőmérséklet relatív szórása: kθ = (θint,max – θint,min) / (θint,av – θout)
ahol:
θint,max: mért maximális belső hőmérséklet
θint,min: mért minimális belső hőmérséklet
θint,av: mért átlagos belső hőmérséklet
θout: külső hőmérséklet
Javaslatok:
– Ha ks értéke nagyobb mint 0.2, javasolni kell a hőleadók típusának és/vagy elhelyezésének cseréjét. Ez az ellenőrzés csak a fűtési szezonban végezhető el és lehetőleg a leghidegebb hónapban történjen.
– Ha hideg vagy túlfűtött helyiségekben a hőmérséklet szórása nagy, javasolni kell az elosztó rendszer beszabályozását.
– Javasolni kell az érzékelők jobb elhelyezését, amennyiben helyénvaló és megvalósítható.
– Amennyiben az épületben eltérő rendeltetésű helyiségek vagy eltérő hőmérséklet követelmények vannak, javasolni kell külön hőmérséklet szabályozási rendszer kiépítését.

9. Fűtési hálózat

Az azonosítás elvégzése és – indokolt esetben – javaslat készítése az alábbiak vonatkozásában:
– fűtési hálózat kialakítása és zónázása az épület rendeltetése szerint
– térfogatáram és hőmérséklet az egyes szakaszokban
– beszabályozás
– keringető szivattyú méretezése
– szivattyú és térfogatáram szabályzás
– egyedi körök működése és szabályozása, beleértve az áramló közeghőmérséklet szabályozást, menetrendet és beállításokat
– elosztó hálózat és kazán kompatibilitása
– csővezetékek és szerelvények szigetelése
– nyílt/zárt tágulási rendszer
– vízszivárgás

A rendszer által leadott hőmennyiség nagymértékben függ a beszabályozottságtól. A tervezési térfogatáramnak a hálózat minden pontjába el kell jutnia. A felülvizsgálat során meg kell győződni a beszabályozó szelepek meglétéről, a helyes beépítéséről, valamint a beszabályozó szelepeken mérni kell az átáramló térfogatáramot és ezt össze kell hasonlítani a tervezési értékekkel.

A tényleges térfogatáram és a visszatérő hőmérséklet, az átlagos teljesítmény és a külső hőmérséklet mérése alapján meghatározható a tervezési térfogatáram és a hőmérséklet különbség ΔT (előremenő – visszatérő).

Méretezési állapotban az alacsony ΔT értékek (pl. <10°C) többlet térfogatáramra utalnak, ami magasabb segédenergia igényt okoz.
Magasabb ΔT értékeket kell javasolni, tekintettel arra, hogy a térfogatáram csökkentése esetében szükség lehet az elosztó hálózat beszabályozására vagy automatikus szabályzó berendezések (pl. termosztatikus szelepek) beépítésére.

10. Kazán(ok) felülvizsgálata
Az egyes kazánok esetében a beállítások és a tényleges teljesítmény felülvizsgálata a következőkre terjedhet ki:
– tüzelőanyaggal bevitt teljesítmény ellenőrzése
– alapbeállítások és tüzeléstechnikai hatásfok ellenőrzése
– egyéb veszteségek (sugárzási, készenléti stb.) ellenőrzése
– hatásfok ellenőrzése részterhelésnél
– éves hatásfok ellenőrzése
– szabályozási beállítások ellenőrzése, beleértve az üzemidőt és annak hatását (hiszterézis)

11. Hőtermelés szabályozása

Ha a rendszerben több mint egy hőtermelő berendezés van (beleértve a nem-tüzeléstechnikai berendezéseket) azok azonosítása és a javaslatok készítése az alábbiak szerint történik:
– a fűtési rendszer hőelosztása, beleértve a prioritásokat, a betáplálás megosztását és optimalizálását és az üzemidőt
– hőtermelők beszabályozása
– készenléti hőtermelők hidraulikus leválasztása
– szabályozó berendezések beállításai

12. Fűtési rendszer hatásfoka

A felülvizsgálat kiterjedhet a helyiség fűtési alrendszerek hatásfokának (vagy bármely azzal egyenértékű paraméter, például költségtényezők, relatív veszteségek) meghatározására.

13. Energetikai felülvizsgálat – Használati melegvíz (HMV) hálózat


Az azonosítás elvégzése és – indokolt esetben – javaslat készítése az alábbiak vonatkozásában:
– HMV hálózat kialakítása
– tényleges HMV igények és időbeli eloszlásuk összehasonlítva a tervezettel
– cirkulációs hálózat szigetelése (a csőhálózat azon része, amely a cirkulációban érintett)
– cirkulációs hálózat menetrendje
– HMV termelő berendezés típusa és mérete
– tároló méretezése, hőszigetelése és vízhőmérséklet szabályozása
– segédenergia igény

Energetikai felülvizsgálat – Nemzeti Energia és Klímaterv